Táncháztalálkozó • 2018. április 13–15. Szavazzon a Prima-díjas folkMAGazinra! +36.70/707-7000 – sms: 27
tanchaz.hu
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere bejelentette, hogy elkezdődhet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum új, Erdélyt bemutató tájegységének építése. A nagyszabású fejlesztés keretében 2021-ig több mint 100, eredeti helyén pusztulásra ítélt építmény és mintegy 35 000 műtárgy kap helyet Szentendrén. Az elkészülő épületegyüttes nemcsak az épített örökséget mutatja majd be, hanem az 1920 és 2000 közötti Erdély és a Partium hagyományos és kultúráját, mindennapi életét is, a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.

szekelykapu

Már az 1990-es évek végén megfogalmazódott az igény mind szakmai, mind laikus körökben, hogy a Skanzennek be kell mutatnia a határainkon túli magyarság népi építészetét és életmódját. Az elmúlt tizenöt év során a múzeum három OTKA- és több NKA- kutatási program keretein belül, továbbá az MNB Értéktár Program segítségével intenzív kutató- és terepmunkát, gyűjtést folytatott, és több száz millió forint értékben mentett át pusztuló épületeket, műtárgyakat. Jelenleg kész épületjegyzék és telepítési terv várja, hogy elindulhassanak az építési munkálatok.
A fejlesztés eredményeként Magyarországon az első olyan komplex állandó kiállítás fog megépülni, amely Erdély és a Partium épített, tárgyi és szellemi örökségét mintegy egy évszázadon átívelő időszakban mutatja be, a magyarországi múzeumok közül a legnagyobb összefüggő tárgyi, szöveges, fénykép- és filmadatbázis összegyűjtésével. Az Erdély-problematika, a Trianon-trauma, a kisebbségi lét okozta kihívásokra adott válaszok adekvát feldolgozása és bemutatása várhatóan komoly impulzust ad a magyar néprajz, a történetírás és a kulturális antropológiai kutatások számára.
A projekt életre hívásában a tudományos szempontokon és az egyre növekvő társadalmi igényen túl a legfontosabb tényező az értékmentésre irányuló törekvés volt. Románia magyar lakosságának életkörülményei rohamos javulásnak indultak, ennek eredményeképpen fokozott ütemben dobják ki, bontják le a régit, modernre, kényelmesebbre cserélve, így rövid idő alatt is pótolhatatlan tárgyi örökségállomány semmisül meg. Mivel az erdélyi magyar múzeumügy és műemlékügy nem rendelkezik sem megfelelő forrással, sem megfelelő kultúrpolitikai támogatással egy horizontális, a teljes területet lefedő örökségvédelmi koncepció megvalósításához, a pusztulásra ítélt épületek és tárgyi anyag megmentésének kézenfekvő módja összegyűjtésük az új múzeumi tájegységben, Szentendrén.
Az Erdély tájegység a 103 ezer négyzetkilométeres terület 16 legjellegzetesebb földrajzi egységét a Szilágyságtól a Kalotaszegen, a Gyimesen keresztül, Háromszéktől Moldváig 21 portába sűrítve, áttelepített vagy hiteles másolatként felépülő épületekkel fogja bemutatni. Az épületegyüttesben szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena, tükrözve a terület építészeti, társadalmi, kulturális, életmódbeli sokszínűségét.
Fontos szerepet fog játszani az új múzeumi tájegység a kisebbségi létben élő magyarok iránti empátia, valamint az itthoni kisebbségek iránti tolerancia erősítésében, úgy, hogy ugyanakkor nemzettudatra, a nemzeti hagyományok megőrzésére fog tanítani.
A kormány 2017-ben 1,9 milliárd forintot szán a projektre, így hamarosan elindulhat a szükséges területek felvásárlása, a kiszolgáló infrastruktúra létrehozása, az első épületek alapozása, és közben folytatódhat a tárgyak és épületek kutatása, megvásárlása, hazaszállítása, restaurálása.
(Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Sajtóközlemény)