Táncháztalálkozó • 2018. április 13–15. Szavazzon a Prima-díjas folkMAGazinra! +36.70/707-7000 – sms: 27
tanchaz.hu
Népi huncutságok, vagy termékenységvarázslás II.
Hagyományok Háza – Nyitott Műhely, 2017. február 11.
A télbúcsúztató ünnepkör zárásaként a farsang hagyományait elevenítjük föl. Választ keresünk arra, hogy milyen süteményeket sütöttek a farsang farkán és a lakodalomban. Hogyan temették a telet? Milyen fánkokat ettek más nemzetek – például a franciák, az olaszok és a görögök? Végül eljutunk hazánk nyolc nagy tájegységre, és megismerkedünk a rájuk jellemző fánkok receptjeivel.

fank.jpeg copyFotó: Dusa Gábor

A farsangi fánkokat meggyúrjuk és együtt formázzuk a vállalkozó kedvű látogatókkal. Többféle fánkot készítünk: boldogi rózsa, schneeball, herőce, molnárkalács. A boldogi rózsát meg is sütjük, majd megkóstoljuk.

A foglalkozást a receptek megbeszélése, és egy rövid írásbeli összefoglaló zárja, ami otthon is emlékeztet a farsang közösségformáló erejére, a tobzódó, de megtisztulásra is váró hangulatra, és az ünnepi ízekre.

„Fehér Ilonát kisgyermekként a lakodalmas vőfély-édesapja magával vitte az esküvőkre, és előtte a csigacsinálóba is. Látta a víg kedélyű munkát. Édesanyám 1979-ben kezdte a tészta gyártását. Ennek hatására a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban bemutatta a tésztakészítés történetét, a tésztakészítő társas munkák hagyományait. A látogatók megismerhették Magyarország különböző tájegységeinek alig ismert tésztafajtáit. Erdélyben a „káposztalapin sült, vert, pityókás kenyér” útját követe Székelyföldön, Moldvában pedig hat faluban (Klézse, Pusztina, Csíkfalu, Diószén, Pokolpatak, Rekecsin) a csángók tésztakészítését és az evési szokásait tanulmányozta. Budakalász három nemzetiségének ünnepi tésztaételeit kutatta.”

Bővebb információ: