Összeállításunk vezérfonalaként Petőfi Sándor 1847-ben írott „Úti levelek” című írását használjuk.
Választásunk azért esett erre a műre, mert talán kevésbé ismert, mint méltán híres versei. Személyiségének és lírájának olyan esszenciáját adja, amelyet véleményünk szerint érdemes a nagyközönség elé tárni, s ez által annak újabb mélységeit megismerni.
Petőfi utazásának oka az őt ért kritikák miatti sértődöttség – szabadulni kíván a kötöttségektől. Útiterv nélkül indul el, barátainál időzik, vagy ahogy éppen hozzák a körülmények. Leveleinek célja a világ előtti kitárulkozás, hogy olvasói minél jobban megismerjék őt magát. Belső világát tárja az olvasó elé, a világról alkotott véleményének, nézeteinek összességét. Az utazás helyszínei csak a hátteret adják ehhez, a főszereplő ő maga.
Írásaiból kitűnik, hogy lelkesedik a természet szépségeiért, szerelméért, de haragudni, sőt gúnyolódni is képes. Szenvedély, humor és pátosz, kedv és ború, lírai önkifejezés, nyugtalanság és egyszerűség váltják egymást. A céltalanul utazgató, kezdetben reménytelenül szerelmes költőből az utolsó levelekben egy boldog, megállapodott, otthon ülésre berendezkedett férj képét láthatjuk.
A levelek mellett az éppen átélt az eseményekhez, lelkiállapotokhoz kapcsolható versek sem maradnak ki a műsorból:
Négyökrös szekér – Falu végén kurta kocsma – Minek nevezzelek – Az alföld – Arany Jánosnál – Vasúton – Tompa Mihálynál – Ivás közben – A Tisza – Szeptember végén
A műsorban az úti levél részletek és a versek a Csík zenekar muzsikájának kíséretében, egyfajta sajátos zenei köntösben jelennek meg. A zenekar sikeres könnyűzenei feldolgozásai, a magyar népzene dallamai, közjátékként, aláfestésként szólalnak meg a műsorban.
Rendező:
Őze Áron
Közreműködő művészek:
Auksz Éva – Józsa Imre-díjas színművész
Csadi Zoltán – színművész
Őze Áron – Jászai Mari-díjas színművész
Csík zenekar – Kossuth-díjas
Bartók József
Barcza Zsolt
Csík János
Kunos Tamás
Majorosi Marianna
Makó Péter
Szabó Attila
Jegyvásárlás és bővebb információ: