XLIV. TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ • 2025. április 4–6.
tanchaz.hu
 
timar_sandor

2014. március 15-én
Timár Sándor Kossuth-díjas!
Köszöntés a Táncháztalálkozón:
2014. március 29. szombat, 19.00, Nagyszínpad



Timár Sándor nyugalmazott koreográfus, néptáncpedagógus (és a Táncház Egyesület tiszteletbeli elnöke) a magyar néptáncoktatás egyedi módszertanának kidolgozása, a hazai táncházmozgalom elindítása és fenntartása, valamint a magyar néptáncművészet nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Kossuth-díjat kapott.

mti_hirfelhasznaloBudapest, 2014. március 14., péntek (MTI)
– Minden gyermeknek először a saját táncanyanyelvét kell megtanítani,
így a következő táncokat sokkal könnyebben fogja elsajátítani – mondta el az MTI-nek a pénteken Kossuth-díjjal kitüntetett Timár Sándor koreográfus, aki nem csupán saját munkássága, hanem a magyar néptáncnak, mint erős közösségformáló erővel bíró, közös nemzeti nyelvnek az elismeréseként tekint a kitüntetésre.
A 83 esztendős művésznek idén ősszel jelenik meg Táncköltészet című új könyve. Az 1999-ben publikált,
Néptáncnyelven című módszertani írás folytatásának szánt kötet a hamarosan induló Timár-Táncakadémia tankönyve lesz. A koreográfus elmondta, a kezdeményezés célja, hogy olyan pedagógusokat – óvónőket, tánccsoport- és együttesvezetőket – képezzenek, akik a Timár-módszer szellemében tanítanak.
Mint aláhúzta, a cél, hogy az elmúlt évtizedekben felhalmozott tudásanyagot, tapasztalatot és értéket ne csak mi
élvezzük, hanem Észak- és Dél-Amerikától kezdve egészen Ázsiáig más népek is tanuljanak belőle és használják. A koreográfus szerint minden gyermeknek a saját táncanyanyelvét, a saját környezetének hagyományait kell először megtanulnia, mert, ha azokat jól tudja, akkor a következő táncot - legyen az balett, vagy modern tánc -, már sokkal könnyebben fogja elsajátítani.
A szolnoki tanyavilágban született Timár Sándor a családja révén már egészen fiatalon megismerkedett a
hagyományélesztés gyakorlatával. Az érettségi előtt ő vezette gimnáziuma, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium táncegyüttesét, ahol már megkezdte saját táncpedagógiai módszerének kidolgozását, miközben folyamatosan gyűjtötte a tanyavilág táncait.
Időközben megalakult a SZOT Művészegyüttes Molnár István táncművész vezetésével, amelynek ő is a tagja lett. Az
együttesben ismerkedett meg többek közt Martin Györggyel (1932-1983), akivel sokszor eljártak táncokat gyűjteni, amelyeket aztán megtanultak, és továbbadtak. Saját módszerét alkalmazva vezette 1958-tól a Bartók Béla Táncegyüttest is.
Az állami és Erkel Ferenc-díjjal is rendelkező művész elmondta, hogy az UNESCO szellemi örökség listájára nemrég
felkerült magyar táncházmozgalomnak hála, ez idáig több ezer fiatal tudta elsajátítani ezt a tudásanyagot, és ők ma már a határon belül és a határon túl is tanítanak, hozzájárulva egy ősi kultúra megőrzéséhez.
A koreográfus és felesége, Timár Böske táncművész által alapított Csillagszemű Táncegyüttes tavaly ünnepelte
fennállásának 20. évfordulóját. Timár Sándor elmondta, hogy az elmúlt két évtized során rengeteg új koreográfia született. Célja, hogy a jövőben felélessze a felhalmozott óriási értékanyagot, átadva azt a fiataloknak, miközben új táncokkal is gazdagítja a repertoárt. A mára 700 fősre duzzadt - és több csoportra osztva működő - Csillagszemű Táncegyüttes több európai országban is fellép az idén.
Ma Budapest több helyszínén és az agglomeráció számos településén folyik oktatás a Timár-módszer szellemében. A
házaspár már a világ számos pontján megfordult, többek közt Japánban, ahol sok ezer tanítványunk van.

MTI 2014. március 14., péntek 16:14