A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadása
Hagyományok Háza, 2014. szeptember 28.
Elődeinkkel és utódainkkal mind egyek vagyunk, részei az Életnek, e nagy körforgásnak, amiben születés és enyészet természetes rendben követik egymást. A természet érzéktelen, mi töltjük meg érzelmekkel: örömmel és bánattal, kacajjal, könnyekkel, és az élet megy tovább. Közben járjuk az utakat, keressük helyünket a világban. Mindannyian elgondolkodunk néha az életen, az élet értelmén, örök téma ez a művészet minden ágában. Ezt tapogatja le, járja körül Szűcs Gábor rendező-koreográfus is a Hargita Együttes Vándorúton című új műsorában, megállva egy táncra életünk egy-egy kulcspontjánál a születéstől a halálig. Vagy inkább az újraszületésig. Velünk, bennünk él kultúránk. Örököljük, gyarapítjuk és átörökítjük utódainknak. A műsor folyamán különböző tájegységeink táncai elevenednek meg a színpadon. Felcsík, Jászság, Nyírség, Szilágyság, Kalotaszeg, Bonchida, Mezőkölpény, Vajdaszentivány sorakoznak egymás után. Különbözünk, mégis oly hasonlóak vagyunk. Hasonlóak érzéseink és gondolataink, és bár szokásaink, táncaink részleteikben néha nagyon is különböznek, mégis felismerjük őket mieinknek, egyformán részei közös örökségünknek.
Művészeti vezető: András Mihály
Rendező-koreográfus: Szűcs Gábor
Alkotótárs: Szűcsné Urbán Mária
Az együttesről:
A Hargita Együttes 1990 óta működik hivatásos intézményként, mintegy folytatva a hasonló néven 1970-ben alapított műkedvelő társulat munkáját. Az együttes mindenkori elsődleges célja népi kultúránk feltárása, ápolása, hiteles bemutatása, népszerűsítése és átörökítése. A mindig hiteles anyagból felépített folklórműsoraiban földrajzi helyzetéből adódóan Erdély és a Székelyföld szerepel hangsúlyozottabban, de lassan az egész Kárpát-medence megjelenik, keleten
átnyúlva a Kárpátokon a moldvai csángóságig. A repertoár táncjátékokban is bővelkedik, amelyek közül több is teljesen eredeti, saját forgatókönyvet használ
fel. A legújabbak János vitéz (2011), Ördöngösök Füzesen (2012), A hagyaték (2012), Vándorúton (2013), Júlia szép leány (2013), Madéfalvi veszedelem (2014)
és A sóvidéki kalapács (2014). Az együttes műsorai hatalmas sikerrel vendégszerepelt már Nyugat-Európától a Távol-Keletig. A színpadi munka mellett az intézmény jelentős rendezvényeknek kezdeményezője és szervezője. Ezek közül a fontosabbak az Erdélyi Prímások Találkozója, az Ezer Székely Leány Napja, a Csűrdöngölő – gyermek és ifjúsági néptánctalálkozó és a Hagyaték – mezőségi népzene- és néptánctalálkozó.
Időpont: szeptember 28. 15:00 és 19:00