Táncház Egyesület – Prima Díj 2022
KÖZHASZNÚ TÁRSADALMI SZERVEZET
3043; 1990. nov. 16.; 1998. jan. 1.
Adószám: 19657772-2-41

Közhasznúsági jelentés: 2022

UNESCO-listán a táncház módszer 

Régen – más lehetőségek híján – a táncalkalmak jelentették jóformán az egyetlen szórakozást a faluközösségek számára.
Az emberi élet sorsfordulóihoz (pl. névnap, bevonulás, lakodalom), az év jeles napjaihoz (pl. farsang, húsvét, karácsony) vagy a munkához (pl. tavaszi juhmérés, aratás, szüret) szorosan hozzátartozó népszokások fontos eleme a közös tánc. A legények egy-egy szezonra zenekart fogadtak, kibéreltek egy alkalmas házat, vagyis táncházat választottak. Így nem csak a bál helyszíne, hanem maga az esemény is a táncház nevet kapta. A táncház rendjében szólisztikus, páros, esetenként lánc- vagy körtáncok váltják egymást, az egyes táncfajtákhoz szervesen illeszkedő muzsika kíséretében. A kötött stílus ellenére jelentős szerepet kap az improvizáció, a zenei elemek és a táncfigurák együtt lélegző variálása.

A Kárpát-medence – az egyes tájak eltérő fejlődése, a különböző kultúrájú népek együttélése következtében – hihetetlenül gazdag és változatos folklórkincs birtokosa. Nagy szerencsénkre régiónk népei a legutóbbi időkig megőrizték a falusi élet szokásainak nagy részét, a maguk eredeti formájában.

A még élő táncház élménye mozgásba lendítette a saját gyökereik iránt érdeklődő városi fiatalok fantáziáját. Az addig csak lapról ismert dallamok érzelmekkel telítődtek, a koreográfiába merevített tánclépések életre keltek.



Megindult tehát a visszatanulási folyamat, de nem száraz tananyagként, hanem közvetlenül az élő forrásból. Személyes barátainkká vált mestereink – a hagyományőrző énekesek, zenészek és táncosok – ma is gyakori vendégek városi táncházainkban, fesztiváljainkon, nyári táborainkban.

Így nyert új értelmet a 70-es évek eleje óta működő táncház-revival gyakorlatában a tudósok – Bartók Béla, Kodály Zoltán, Martin György és követőik – munkája. A néphagyomány nem maradt múzeumi adatok sokasága, a népzene és a néptánc már nem csupán zeneszerzői és koreográfusi művek alapanyaga, hanem eredeti funkcióját, folytonos változását megőrizve él tovább, mindannyiunk lelkét gyarapítva.

A ma már világszerte mintát adó táncház szórakozva-tanuló módszere rendkívül egyszerű. Szükséges hozzá egy jó zenekar, amelynek akusztikus (!) muzsikájára a táncházvezető pár mutatja a lépéseket. A tanulókörbe bárki beállhat, s hamarosan – akár néhány figura variálásával – „szabadon” táncolhat. Ez a szabadság azonban nem teljes kötetlenséget jelent, hanem a megismert stílusokon belüli önálló építkezést. Az izgalmas zenei hangzás, a sajátos táncok mellett talán éppen az adja a táncház varázsát, hogy egy kicsit meg kell küzdenünk érte...

A Táncház Egyesület – az 1990-ben alapított Táncházi Kamara jogutódja – a táncházmozgalom és a hozzá kapcsolódó művészeti ágak társadalmi szervezete.

A Táncház Egyesület – az UNESCO „Legjobb megőrzési gyakorlatok” regiszterében 2011. november 25. óta szereplő és a Hungarikum Bizottság által 2013. január 31-én hungarikumnak minősített – „Táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje” fenntartásáért és elterjesztéséért tevékenykedő szakmai közösség.

Tagjaink között megtalálhatók hivatásos művészek, műkedvelő előadók, oktatók, néprajzosok és olyanok is, akik „csak” kedvelik a népzenét és a néptáncot. Az Egyesületet demokratikusan választott tisztségviselők irányítják.

A Táncház Egyesület céljai közé tartozik rendezvények, kiadványok, gyűjtések és oktatási feladatok megvalósítása, tagjainak összefogásával és más intézményekkel, szervezetekkel való együttműködéssel. Szeretnénk, ha minél többen megismernék és részeseivé válva használnák mindennapi életükben a táncház értékeit.

A Táncház Egyesület tevékeny tagja a Magyar Zenei Tanácsnak és a Magyar Fesztivál Szövetségnek.
Igyekszünk kapcsolatot teremteni a törvényhozás, a kormányzat és az önkormányzatok intézményeivel és szervezeteivel.

Rendszeresen együttműködünk a Budapesti Tavaszi Fesztivállal, a Martin György Néptáncszövetséggel, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetséggel, a Népművészeti Egyesületek Szövetségével, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesülettel és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével, valamint a Hagyományok Házával, a Nemzeti Művelődési Intézettel, a Magyar Tudományos Akadémia BTK Zenetudományi Intézetével és Néprajztudományi Intézetével, a Néprajzi Múzeummal, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeummal, a Magyar UNESCO Bizottsággal, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósággal, az MTVA-val, a Nyíregyházi Főiskolával, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel és népművészettel foglalkozó külhoni magyar szervezetekkel.

1994 óta jelenik meg folyóiratunk, a folkMAGazin .

A társ-szervezeteinkkel közösen rendezett Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár  mellett fontos eseményünk a minden év őszén megtartott Táncházak Éjszakája – Országos Szezonnyitó Táncház.

Pályázati támogatóink (1990-től):

Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
Soros Alapítvány
Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága
Országgyűlés Kulturális Bizottsága
Nemzeti Kulturális Alapprogram / Nemzeti Kulturális Alap
Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága
Magyar Turizmus Rt. / Zrt.
Magyar Művészeti Akadémia
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma / Oktatási és Kulturális Minisztérium / Nemzeti Erőforrás Minisztérium / Emberi Erőforrások Minisztériuma / Kulturális és Innovációs Minisztérium
Csoóri Sándor Alap
Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa

         

A Táncház Egyesület tiszteletbeli elnöke: Timár Sándor

Ügyvezetőség: Nagy Tímea, Berán István (képviselő), Havasréti Pál, Kiss Ferenc, Szűcs Gábor
Felügyelő bizottság: Némethné Bakonyi Erika, Szurmayné Hortobágyi Gyöngyvér (elnök), Németh László

A Táncház Alapítvány kuratóriuma: Sándor Ildikó, Nagy Zoltán (gondnok), P. Vas János

Táncház Egyesület
Budapest, I., Szilágyi D. tér 6. 
1253 Budapest, Pf.: 71 (2023. szeptember 1-től)
Tel.: +36.1.214-3521, +36.1.225-1666
E-mail küldés: