A cifraszűr az egyik „legmagyarabbnak" tartott viseleti elem, amelyet kizárólag a magyarok lakta területeken hordtak – nem véletlenül vált a nemzeti öntudat egyik jelképévé.
Gyorsan változó világunkban igazi küldetés, hogy népművészeti kincseinket – mint a cifraszűr és a karikásostor – megóvjuk, újraalkossuk a kortárs világ számára is fontos használati tárgyként. A cifraszűr esetében ráadásul az utolsó órában vagyunk, hogy megőrizzük a magyar szűrornamentikát, a szűrök szabásvonalait, egyéb díszítményeiket, mielőtt az végleg elvesztené tájjellegét és karakterét. A karikásostor tekintetében még soha nem történt meg az egyes tájegységekre jellemző típusok összegyűjtése, rendszerezése és bemutatása – ezen is változtatni érdemes.
A mostani előadáson a részvevők megismerhetik az eredeti viseleteket, karikásostorokat, amelyeket az előadók a 21. századi kihívásokkal is szembesítenek.
13:00-13:10
Citerán játszik Nagy Ádám népzenész
13:10-13:20
Harangozó Imre köszöntője
13:20-13:40
Dr. Granasztói Péter: „Hungaricum unicum”. Egy nemzeti szimbólum forrásvidékén: Gróf Teleki Sándor cifraszűre
13:40-14:00
Dr. Granasztói Péter – Lőrincz Emőke: A Néprajzi Múzeum motívumalkotó alkalmazásának bemutatása, használata
14:00-14:20
Harangozó Imre: Népművészetünk jelrendszere a cifraszűrök kapcsán
14:20-14:40 SZÜNET
14:40-14:50
Citerán játszik Nagy Ádám népzenész
14:50-15:20
Dr. Szőllősy Gábor – Szőke Péter: A karikás ostorok tájegységi típusai – előzetes jelentés
15:20-15:40
Szőke Péter: A szűrkészítés mai helyzete a debreceni cifraszűrük tükrében
15:40-16:00
Bali János: A cifraszűr helye a nemzeti örökség mozgalomban
16:00-17:00
Tárlatvezetés Lackner Mónika főmuzeológus vezetésével a Gyűjteményi kiállításban
Az esemény facebook oldala:
Bővebb információ:
