RÁBAKÖZI NÉPDALSZÖVEGEK
DUS DALLAMOK
Töltsd teli pajtás poharad, poharad, Míg ki nem ázik a fogad, a fogad,
||: Így jár, aki mindig bort iszik, Míg a temetőbe nem viszik. :||
Volt nekem pénzem elástam, elástam, Kiszáradt a torkom, kiástam, kiástam,
||: Így jár, aki mindig bort iszik, Míg a temetőbe nem viszik. :||
Eltemették az öreget, öreget, Melléje tették az üveget, üveget,
||: Így jár, aki mindig bort iszik, Míg a temetőbe nem viszik. :||
***
Szélről legeljetek, fának ne menjetek,
Mert ha fának nekimentek, Fejeteket beveritek.
Szili kút, szanyi kút, szentandrási, sobri kút!
***
Sej, a szanyi híd alatt, híd alatt, Három kislány rozmaringot arat.
Én vagyok a rozmaring szedője, Barna kislány igaz szeretője.
Ezt a kislányt ne vedd el, ne vedd el, Nem győzöd meg selyemmel, selyemmel.
Ha nem győzöd selyemmel, selyemmel, Majd meggyőzöd rudazó kötéllel.
Azért hogy a szeretőm elhagyott, Én azért egy cseppet sem búsulok.
A rózsa sem nyílik ki egyszerre, lesz szeretőm vasárnap estére.
CSÁRDÁSOK
Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak, Nincsen párja, hej, a magyar lánynak.
Tele van a, tele van a szája édes csókkal, Zsebkendője csörgő mogyoróval.
Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének, Jobb a lánynak, mint a menyecskének.
Mer' a lánynak, mer' a lánynak befonják a haját, Fújja a szél piros pántlikáját.
***
Sej a szanyi vasútállomáson, Három gőzős áll a negyedik vágányon,
Az egyiknek jaj, de füstöl a kéménye, Azzal visznek az orosz határ szélre.
***
Márványkőből, márványkőből van a Tisza feneke.
Gyönge vagy még, gyönge vagy még babám a szerelemre.
||: Gyöngeséged nem annyira sajnálom,
Szép vagy babám, csuhaj, jó vagy babám nehéz tőled megválnom. :||
De szeretnék, de szeretnék a császárral beszélni,
De még jobban, de még jobban a szobájába bemenni.
||: Megmondanám a császárnak magának,
Lányokat is, csuhaj, lányokat is sorozzon be bakának. :||
Mert a császár, mert a császár azt írta a levélbe,
Nem illik a, nem illik a csákó a lány fejére,
||: Mert a lánynak 33 szoknya kell,
Szoknya mellé, csuhaj szoknya mellé egy jóvágású baka kell. :||
***
Sej, a szanyi hármastorony nem látszik, Körös-körül Rába vize hullámzik.
Rába vize ne fogd el az utamat, Úgyis ritkán látom a galambomat.
FRISS CSÁRDÁSOK
A csizmámba’ de nincsen kéreg, mert megrágta (a) patkányféreg,
A csizmámba’ de nincsen kéreg, mert megrágta (a) patkányféreg,
||: De én tetetek, de én tetetek, mert én barna kislányt szeretek. :||
***
Túlsó soron esik az eső, Ne menj arra kislány, eleső'.
Sáros lesz majd a piros csizmád, Megver érte az édesanyád.
Túlsó soron van a mi házunk, Nincsen nekünk eladó lányunk,
Esztendőre lesz majd eladó, Akkor lesz az legényhez való.