Kása Béla fotográfus (1952 Pécs) a kölni Képzőművészeti Szakfőiskolában szerzett diplomát 1979-ben, művészi fotográfia szakon. Néprajzi fotóriportjaihoz egy 1973-as erdélyi utazás adott inspirációt, akkor került az évszázadok óta élő hagyományok és a népzene bűvkörébe. Megtanult brácsázni, bőgőzni, gyűjteni kezdte a népzenét, és közben fényképezni a falusi népzenészeket.
Miután 1982-ben visszaköltözött Magyarországra, a magyar népzenei élet egyik kulcsfigurája lett. Képei azóta lemezborítók, magazinok, könyvek sokaságának fényét emelik. Erdélyi zenészek című fotóalbumában az ottani muzsikusok öröklétig tartó panteonját alkotta meg. Ragyogó portréinak titka a kapcsolatteremtés. „Az agyban, a lélekben és a szívben történik meg az expozíció – vallja. – Nagy feladatom az életben: magamnak, gyerekeimnek és az utókornak megörökíteni azt a világot, amelynek már én is csak csodálója lehettem, részese nem igazán, mert későn születtem. De azt szeretném, hogy még az utánunk következő nemzedékek is lássanak belőle valamit."
A népzene ünnepe című rendezvényhez kapcsolódó kiállításán Kása Béla az erdélyi zenészek mindennapi életébe enged betekintést. Olykor lakodalmak, keresztelők vidám mulatozóit látjuk, olykor - amikor a gyász ideje jön el – a virrasztás, a temetés megrendítő felvételeit. Képei évek óta díszítik a Sziget Fesztivál Roma sátrát, s a budapesti Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumát is kétszáz fotója gazdagítja.

Megnyitó: 2014. január 18., 16.00 óra
A kiállítást megnyitja Berán István, a Táncház Egyesület ügyvezető képviselője.
Közreműködik a Poros zenekar.
Helyszín: Művészetek Palotája – Zászlótér