Domokos Péter 1936 – 2014
Nyugodjék békében!

A nemzetközi hírű tudós, a kis népek kulturális és politikai jogaiért cselekvő ember, finnugrista, irodalomtörténész, nyelvész Domokos Péter 2014. május 27-én, életének 79. évében elhunyt.

Domokos Péter 1936. január 15-én született Gyergyóalfaluban, a csángók kutatásával foglalkozó Domokos Pál Péter első gyermekeként. 1944-ben családjával együtt Budapestre került. A József Attila Gimnáziumban letett érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán szerzett diplomát 1959-ben. Középiskolai tanárkodás után 1965-1970 között a Leningrádi Állami Egyetem magyar nyelvi és irodalmi lektoraként oktatta a finnugor tanszék hallgatóit. Ekkoriban sikerült eljutnia azokhoz a finnugor népekhez, amelyek a Szovjetunió tiltott övezetében meglehetős kiszolgáltatottságban éltek.

Hazatérése után, 1970-től a szegedi József Attila Tudományegyetem Finnugor Tanszékének tudományos munkatársa, 1980-tól az ELTE BTK Finnugor Tanszékének
főmunkatársa, 1986-tól professzora. Közben 1973-ban kandidátusi, 1984-ben akadémiai doktori címet szerzett (irodalom- és kultúra tudományok). 1992-től közel egy évtizeden át állt az ELTE Finnugor Tanszékének élén. 2006 elején nyugdíjba vonult, ám a munkát nem hagyta abba. Az egyetem professor emeritusaként továbbra is részt vett a doktori képzésben és a nemzetközi finnugor konferenciákon. Úttörő szerepe volt a finnugor irodalmi kapcsolatok kiépítésében. Munkásságát közel harminc kötet, több száz tanulmány, s a tanítványokban, a tudományos kapcsolatokban továbbélő szellem teszi megkerülhetetlenné.

Kitüntetései közül a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, az Észt Köztársaság Elnökének Pro terra Mariana Érdemrendje illetve a Finn Köztársaság elnöke által adományozott Fehér Rózsa Érdemrend lovagi címe, valamint a Vlagyimir Putyin által adományozott Puskin-érem emelkedik ki.
Temetéséről és búcsúztatásáról a későbbiekben tájékoztatjuk a közvéleményt.