Küllős Imola, a néprajztudomány doktora tart előadást a Hagyományok Háza Baráti Körének soron következő összejövetelén a szerelmi költészet után talán a legizgalmasabb témáról, a betyárfolklórról.
Népköltészetünk egyik legkésőbben kialakult része a betyárköltészet. Dalok, balladák, mondák és ún. „igaz történetek” őrzik a hajdani betyárok emlékét. Hozzávetőlegesen egy évszázados virágkora alatt – amely a folklorisztikában rövid periódusnak számít – többször ellentétes szemléletnek ad hangot. A betyármonda különösen alkalmas arra, hogy az „igaz” betyár alakját idealizálja, és a szegények megsegítőjeként, gazdagok megbüntetőjeként mutassa be.
Mégis, a XIX. század elejéről ránk maradt források többsége óva inti a szülőket attól, hogy fiaikból zsiványok, szegénylegények legyenek.
Miből adódik ez a kettősség? Miért jelenik meg ugyanaz a betyár egyszer rokonszenves hősként, másszor gyilkos haramiaként?

Az előadás előtt, 17 órától rendkívüli közgyűlés lesz a Hagyományok Házában a Muharay Elemér teremben. Amennyiben a közgyűlés ekkor határozatképtelen, ugyanezen a napon 17:15 órakor, a napirendi pontok változatlanul hagyása mellett megismételt közgyűlést tartunk, amely tekintet nélkül a megjelentek számára
határozatképes.
A közgyűlés napirendi pontjai:
1. Az alapszabály módosítása a törvényi előírásoknak megfelelően.
2. Egyebek.

Bővebb információ: