Az éves gazdasági, szántóföldi teendőket november 11., azaz Márton napja zárja le. Elkezdődik a természet téli, pihenő időszaka, s ezzel párhuzamosan a kalákában történő vidám munka a házakban. Márton-napon kóstolták meg először az újbort, és vágták le a tömött libákat, hiszen ez volt a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor kiadósan, jóízűeket lehetett enni, és mellette mulatozni. Úgy tartották a régiek, hogy minél többet isznak ilyenkor, annál több erőt és egészséget töltenek magukba. Márton-napon kötelező libás ételt fogyasztani, hiszen a mondás szerint aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik!
A kétnapos Szent Márton Újborfesztivál és Libator gondoskodik arról, hogy látogatói elkerüljék ezt a fenyegetést: a Jászárokszállási Fogadóban ínycsiklandó libaétkeket tálalnak, a hagymalekváros libamájpástétomtól a ludaskásán keresztül a vargányás libazúza-pörköltig. Az ínyencségek leöblítésére a fedett, fűtött sátorban tizenegy családi pincészet kínálja kézműves újborait. Miközben a minőségi nedűk kóstolója zajlik, a fesztiválszínpadon egymást érik a fellépők: ízes nyelvezetű népmesék hallhatóak, gyerekkoncertek vidítják fel a kicsiket, zenél a Meszecsinka, a Góbé zenekar, a Tázló és a hazánk 50 legtehetségesebb fiatalja egyikét tagjai között tudó Trió a lá Kodály zenekar. A literatúrát kedvelőket Fejérvári Gergő irodalmár-borász népies kiszólásoktól sem mentes előadása avatja be a borkészítés rejtelmeibe és a Márton-napi népszokásokba szombaton, vasárnap pedig élvezetes és tanulságos válogatással szolgál a magyar irodalom újbor ihlette verseiből; vidám hangú bordalok és keserédes borfilozófia szolgálnak kísérőül a kortyolgatáshoz.
Aki őszi csemegékre vágyik, az majszolgathat illatos sült gesztenyét, tököt, sült almát vagy fogyaszthat kürtőskalácsot, kenyérlángost a forró tea és a forralt bor mellé. Aki ezek után még mindig fázik, az élő népzenés táncházban melegedhet ki a csűrdöngölő alatt.
A méltán híres Lajta néptáncegyüttes tagjai is táncba invitálják a látogatókat Márton-napi búcsújukon: aki a délelőtti tánctanításon odafigyelt, az a délutáni búcsúi bálon már önfeledten rophatja. Nem marad el a közös lovaskocsi-díszítés és a látványos lovaskocsis felvonulás sem, és érdemes részt venni az együttes mulatságos legényavatásán is.
A tollfosztóban a látogatók a finom meleget árasztó kemencék és kályhák mellett bekapcsolódhatnak az őszi társas munkákba, és részük lehet a szántóföldi munkák lezárulását követő kedélyes hangulatban. Miközben jár a kezük, a Hagyományőrző Óvónők a nyelvüket sem pihentetik, hanem kacagtató történetekkel, tréfás dalokkal szórakoztatják a munkálkodókat.

A gyermekek az őszhöz és a libához illeszkedő kézműves foglalkozásokon élhetik ki alkotóvágyukat, így sorra készülnek majd a két nap során a csutkababák, a kedves gesztenyebábok, az őszi színekben pompázó ajtódekorációk, a praktikus kenőtollak. Nem fognak hiányozni a libapásztor-tarisznyák, sőt a mókás szalmalibák sem, de gondoltak a szervezők a közelgő télre és az éhező-fázó énekesmadarakra is, mert megtanulhatják a látogatók a madárodú faragását és a cinkegolyó gyúrását is. Aki ennél bonyolultabb tevékenységre vágyik, azt tűzzománc-készítés és gyertyamártás várja.

Az izgalmas mesterség-bemutatók közül ez alkalommal a kosárfonás, a mézeskalács-díszítés és a ritkán látható üvegfúvás képviseltetik magukat, és szorgosan csilingel majd az üllőn a kovács kalapácsa.

A programot mindkét este fergeteges őszbúcsúztató koncert és magával sodró tánc zárja a máglya lobogó lángjai körül.

Részletes program: