Ükanyja dalait kelti életre a színpadon

Enyedi Ágnes Junior Prima díjas, népművészet ifjú mestere „Édesanyám sok szép szava…" címmel mutatja be előadói estjét március 16-án a Bethlen Téri Színházban. A különleges népzenei kamaraprodukció ihletője és kiindulóanyaga a fiatal énekesnő ük- és dédanyjával készült gyergyói népdalgyűjtések.

Enyedi Ágnes Gyergyószentmiklóson született, szüleivel 1989-ben költözött Székesfehérvárra, de nem csak lélekben maradt szoros kapcsolatban szülőföldjével. Apai nagyszülei Bonchidán, anyai rokonsága ma is Gyergyóban él, ezért rendszeresen látogat otthonról haza: Erdélybe. Gyerekkora nyarainak meghatározó emléke Kallós Zoltán válaszúti tábora, ahol a neves néprajzkutató, énekes felfigyelt rá és hamarosan Kallós egyik legkedvesebb tanítványává vált. Ma már elismert énekes (a Magos és a Tázló zenekarok énekese, a Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes rendszeres vendégművésze), népdaltanár. Legújabb műsorában többek közt ük- és dédanyjától gyűjtött dalokat használták Kelemen László zenei szerkesztővel kiindulópontul és készítettek e kevéssé ismert székelyföldi kistáj különleges és archaikus zenei világát bemutató kamaraműsort öt zenésszel és két táncossal. Az előadásban több gyergyói település népzenéje szerepel. Csomafalva, Remete, Eszenyő, Orotva, Szentmiklós, Ditró – már pusztán e településnevek is számtalan gondolatot és érzést keltenek az emberben, különösen, ha közelebbről megismeri ennek a kevéssé ismert székelyföldi kistájnak különleges és archaikus zenei világát. A műsorban központi szerepet kap Albert Ernő Édesanyám sok szép szava című, népköltészeti szempontból igen értékes könyve (Ágnes ükanyjának, Ádám Joakimné Kurkó Juliannának egyéniségmonográfiája), valamint az ehhez kapcsolódó hanganyagok, melyekben az énekes, Enyedi Ágnes és testvére, a cimbalmos Enyedi Tamás gyergyóditrói felmenőinek népdalai szerepelnek. A személyes kötődés a zenei szerkesztő, Kelemen László részéről is adott, akinek ditrói népzenei gyűjtései (melyeket nagyszüleitől, közeli és távoli rokonaitól rögzített az elmúlt két-három évtizedben) az előadás másik lényeges forrásanyagát jelentik.
A gyergyói népzene szépsége és értéke egyrészt zeneiségében, másrészt a szövegek költőiségében, mély mondanivalójában és magában a műfaji sokszínűségben rejlik. Az előadásban központi szerepet kap két ballada (Szegény koldusasszony, Kőmíves Kelemen), amelyek mint keretet adó történetek jelennek meg. Ugyan helyenként egy már szinte elmúlt életforma üzenetei csendülnek fel a költői szövegű régi dalokban, de az évszázadok alatt csiszolódott népdalok az emberi élet ma is
fontos kérdéseihez is kapaszkodót nyújtanak, legyen szó párválasztásról, házasságról, hazaszeretetről, hitről, születésről vagy épp szeretteink elvesztéséről. A dalok zeneisége és a műfaji sokszínűség – a balladáktól a pattogó táncdallamokon át a keserveseken és altatókon keresztül a lírai dalokig –, valamint a koncert szerves részét alkotó tánc, a színpadi dramaturgia és az egész előadást átszövő személyes családi, rokoni kötelékek együtt kivételes élményt ígérnek.

Közreműködők:

Enyedi Ágnes, Junior Prima-díjas, Népművészet Ifjú Mestere – ének
András Orsolya – gardon
Enyedi Tamás – cimbalom
Mihó Attila, Junior Prima-díjas – hegedű, brácsa
Salamon Soma, Junior Prima-díjas,
Népművészet Ifjú Mestere – furulya, harmonika, zongora
Szabó Judit, ifj. Zsuráfszky Zoltán – tánc

Koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán, Junior Prima-díjas, Örökös Aranysarkantyús táncos
A műsor összeállítója: Enyedi Ágnes és Ditrói Kelemen László

Bővebb információ: