Szászcsávás kivételes helyet foglal el a magyar zenetörténetben: a magyar népi éneklésben teljesen általános egyszólamúság kivételeképpen talán az egyetlen olyan falu, ahol több szólamban énekelnek. Ez a XVIII. század végén, a nyugati egyetemeket megjárt protestáns teológusok által meghonosított többszólamú templomi éneklés folklorizálódott formája.
A kutatások szerint a szászcsávási kórushagyomány az egymástól a szólamok számában, a szerkesztés elveiben különböző iskolák közül a bázelire vezethető vissza. A faluban ma is működik az ötszólamú kórus, a falu minden magyar lakosa - az iskolástól az idősekig – énekel, a szólamok apáról fiúra öröklődnek. A kórus fellépésein kívül az istentiszteleteken, lakodalmakban, mulatságokban is több szólamban énekelnek. Az ilyen mulatságokban a népies műdalok dominálnak, de énekelnek nótákat, népdalokat, táncdallamokat is.
A hangszeres zenével Erdélyben hagyományosan a cigányok – II. világháború előtt rajtuk kívül még a zsidók – foglalkoztak, lakodalmakba, mulatságokba őket fogadták meg. A csávási cigány zenészek több nemzedékre visszamenően a környék híres muzsikusai: bár a kórusnak nem tagjai, az énekeket ők is jól ismerik, és az átlagosnál zeneileg igényesebb közönségük a gyenge muzsikusokat nem tűri meg. Az erdélyi mérték szerint jómódú faluban a cigányok alkalmi mezőgazdasági munkából és téglavetésből tengődve külön telepen, cigánysoron élnek. A nyomorúságos körülmények közül való kiemelkedés egyetlen lehetősége a zenélés. A cigányok közül igen sokan játszanak valamilyen hangszeren: főleg vonóshangszeren, újabban tangóharmonikán, dobon, szaxofonon, elektromos orgonán is. A faluban ma is több zenekarra való zenész él. A CD-n kerültük a hagyományos hangzásba nem illő hangszereket, így itt az a vonóshangzás hallható, amely egy nemzedékkel korábban még általános volt az erdélyi népi tánczenében, és amelyet a hozzá tartozó repertoárral együtt mára egyre jobban kiszorít az elektromos zene. (Szánthó Zoltán)
Szászcsávás Band: Transylvanian Folk Music (FA 385-2)
A felvételek 1992 és 1994 januárjában készültek a szászcsávási Óvodában. A 2. felvétel 1991-ben készült a budajenői temetőkápolnában. Szászcsávás (az 1913-as helységnévtár szerint Csávás, románul Ceuaş) 900 lelket számláló kisközség Erdélyben, a Kis-Küküllő (Târnava Mica) völgyében. A falu lakóinak többsége magyar, további kb. 20%-a cigány. Ez a CD a falu cigány muzsikusainak hagyományos repertoárjából való válogatás.
A CD-n hallható zenekar magja a „Dumnezu” ragadványnevű Jámbor István prímás; testvére, Csányi Mátyás „Mutis” bőgős; és sógoruk, Mezei Ferenc „Csángáló”, a kontrás által alkotott együttes. 1967 óta játszanak együtt. Mindhárman Csángáló nagyapjától, a halála után harminc évvel is emlegetett híres prímás Horvát Mezei Ferenc-től, a „Vén Kránci”-tól tanultak muzsikálni. Őket egészítik ki a fiatalabbak: Csángáló unokatestvére, Mezei Levente „Leves” prímás; Jámbor István és Csányi Mátyás öccse, Csányi Sándor „Cilika” prímás; és Csángáló fia, a CD-n kontrán hallható Jámbor Ferenc „Tocsila” prímás.
Fő hangszerükön kívül valamennyien jól játszanak a többi hangszeren is, és általában kiváló táncosok. Alapvetően a zenélésből élnek.
Szászcsávás Band: Live in Chicago (FA 384-2)
A felvételeket Aranyos László készítette Chicago-ban a Szent István templomban, és a Paprikash Étteremben, 1998. június 12-én A Szászcsávási Zenekar a lemezen szereplő hat taggal három alkalommal látogatott Észak-Amerikába, mondható, hogy óriási sikerrel: több ezer ember csodálkozhatott rá fantasztikus zenéjükre. Ezeknek a turnéknak legfontosabb jelentősége, hogy Észak-Amerika érdeklődésre szert tartó közönsége első alkalommal láthatott és hallhatott egy kis eldugott erdélyi faluból érkezett teljes tagságú, eredeti, nem „revival” zenekart. Bartók Béla kompozícióin keresztül az amerikai társadalomnak már lehetett elképzelése arról, hogy milyen az erdélyi zene, de eredeti formában csak hangfelvételeken létezett. Nem túlzás, hogy a Zenekar a közel készáz, óriási sikerű előadása során úgymond „lehengerelte” a közönséget.
Szászcsávás Band: 1990 (FA 382-2)
A felvételek 1990 január 28 és október 23 között készültek Szászcsáváson. Ez a CD az 1990-ben Szászcsáváson (az 1913-as helységnévtár szerint Csávás, Kis-Küküllő vármegye; ma: Ceuaş, Maros megye, Románia) készült helyszíni gyűjtésekből való válogatás. A gyűjtések különböző időpontban és különböző szászcsávási helyszíneken, különböző technikai eszközökkel és akusztikai körülmények között készültek. Az általában több óra időtartamú gyűjtésekből azokat a felvételeket válogattuk ki, amelyek 26 év távlatából, a Szászcsávási Zenekar CD-inek és egyéb felvételeinek, magyarországi és nemzetközi szerepléseinek ismeretében is érdekesek lehetnek.
Szászcsávás Band: 3.
A CD felvételei 1995-1998 között készültek a szászcsávási óvodában. Jámbor István „Dumnezu” első hegedű (1-8, 11-16), ének (8.) Csányi Sándor „Cilika” hegedű (1, 3, 7-8, 11-12, 15-16), szájbőgő (10) Mezei Levente „Leves” hegedű (1-3, 7-9, 11-12, 14-16), szájhegedű (10) Mezei Ferenc „Csángáló” kontra (1-8, 11-16), szájkontra (10)
Jámbor Ferenc „Tocsila” „mélyhúros” kontra (3, 7-8, 15-16), primkontra (2), szájkontra (10)
Csányi Mátyás „Mutis” bőgő (1-9, 11-16), szájbőgő (10) Közreműködik: Lunka Erzsi „Ikola” ének (13) Erdős „Dádá” János ének (4) Mezei „Bendős” Ferenc bőgő (13) Erdős „Csinga” István ének (4)
A sorozat kapható a Fonó webboltjában és a terjesztőknél, valamint hamarosan digitális terjesztésben is elérhető lesz.
Bővebb információ: