A Vásárhelyi László Táncszínpad vendégei amatőr, vagyis öntevékeny formában működő táncegyüttesek – az általuk bemutatott produkciók azonban a színpadi néptánc izgalmas, sokszor kísérletező, új látásmódot megjelenítő remekművei. Immár hagyomány, hogy a sorozatban való fellépésre két országos néptáncfesztivál különdíjasait hívjuk. Ezúttal a 2015. évi Szolnoki Országos Néptáncfesztivál különdíjasa, a békéscsabai Balassi Táncegyüttes mellett a százhalombattai Forrás Táncegyüttes lesz vendégünk.

Hagyományok Háza, 2016. május 13., 19 óra

Balassi Táncegyüttes

Az Örökösen Kiváló Együttes díjjal jutalmazott Balassi Táncegyüttes 1947-ben alakult. Külföldi és belföldi fesztiválokon számos jelentős díjat nyert. A színpadi néptáncelőadások mellett rendszeresen közreműködik színházi produkciókban is. Utánpótlását, alapfokú művészetoktatás keretein belül a Hétpróbás Néptánciskolája biztosítja, jelenleg több mint 500 tanulóval. Házigazdája a kétévente megrendezésre kerülő Országos Aranysarkantyús és Aranygyöngyös Szólótáncfesztiválnak.

Balassi Táncegyüttes; fotó: Majnik Zsolt
Az együttes mindenkori repertoárját kifogástalan folklorisztikai tudással készített koreográfiák alkotják, melyeket a tájegységnek megfelelő népviseletben mutatnak be. Kaleidoszkópszerű műsor-összeállításaiban megtaláljuk a Magyarországon élő nemzetiségiek táncait is.
2013-ban Békés megye Príma díját kapta Magyar Népművészet kategóriában. Az elmúlt évben a 23. Szolnoki Országos Néptáncfesztiválon ifj. Mlinár Pál Koreográfusi III. díjban, a táncegyüttes a Hagyományok Háza különdíjában részesült. A XXVII. Kállai Kettős Néptáncfesztiválon ifj. Mlinár Pál Alkotói Különdíjat, a Balassi Táncegyüttes Együttesi Nívódíjat kapott.

Forrás Néptáncegyüttes

A Forrás Néptáncegyüttes 1984-ben alakult Érden, majd 1985-től helyezte át székhelyét Százhalombattára. Az elmúlt évtizedekben az együttes olyan meghatározó művészeti közössége lett a városnak, amely az iparvárosi környezet ellenére képes volt meghonosítani a néptáncot és a népművészetet. 1991-ben jött létre a Magyarok Öröksége Alapítvány azzal a céllal, hogy az együttes működési hátterét biztosítsa. Az alapítvány kuratóriuma 2003-ban önálló művészeti iskolát hozott létre a város segítségével (Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola), amelynek Százhalombattán, Érden, Diósdon, Tárnokon több mint háromszáz növendéke van 6 éves kortól 18 éves korig, biztosítva a Forrás Néptáncegyüttes utánpótlását. A Forrás Néptáncegyüttes repertoárján a Kárpát-medencei magyarság táncai mellett nagyon fontos szerepet kap a szülőföld, a hazai tájegység, a Mezőföld hagyományainak megtartása és bemutatása.

Forrás Néptáncegyüttes; fotó: Majnik Zsolt

Az együttes 1994 óta rendelkezik a legmagasabb hazai minősítési fokozattal (arany I.), amelyet 1998-tól két évenként hét alkalommal védett meg a Martin György Néptáncszövetség minősítési rendszerében. Munkáságával elnyerte a Pest Megye Kultúrájáért a Pest Megye Népművészetérét, a Százhalombatta Kultúrájáért díjat, illetve 2013-ban a Csokonai-díjat is. Az elmúlt években 52 országban képviselte az együttes Magyarországot külföldön, Európán kívül Amerikában, Mexikóban, Argentínában, Japánban, Tajvanon, Venezuelában, Uruguayban, Egyiptomban, Dél-Koreában, Szíriában és Kínában. 1994 óta szervezi a Forrás a legjelentősebb hazai nemzetközi folklórfesztivált (Summerfest), amelyen minden évben közel húsz ország vesz részt a világ minden részéből.
Az együttes fenntartó támogatója: Százhalombatta Város Önkormányzata.

Műsor:

A Balassi Táncegyüttes előadása
ifj. Mlinár Pál – Falusi László: Umblatu cu Turca
A románság körében - így a méhkeréki románoknál is - elterjedt téli népszokás a turkajárás, melynek alkalmával a férfiak csoportokba rendeződve jártak házról-házra és úgynevezett kolindákat, egyházi énekeket, jókívánságokat énekeltek. Cserébe adományokat kaptak és megtáncoltatták a ház népét. Állandó kísérőjük a turka volt, egy kecskeformájú, csattogó, rémisztő alak, mely folyamatosan ijesztgette, ugyanakkor szórakoztatta is a ház népét.



A turka azonban több egy egyszerű maszkos alakoskodónál. Ősi eredete, és olykor az ördöggel való azonosítása miatt valamiféle misztikusság öleli körül, ahogyan az őt megtáncoltató férfit is. A legügyesebb táncos ölthette magára a turka leplét és így azonosult is annak személyével. A szokás végeztével azonban el kellett hogy engedje a turkát, hogy aztán egy év múlva valaki újra magára ölthesse azt.
Hegedűsné Farkas Lilla – Vaszkó János: Bodrogközi Heje-hujára
Mlinár-Kőrösi Katalin: Imregi karikázó
ifj. Mlinár Pál: Dus és karéj
Mlinár Pál: Dél-alföldi táncok
Muzsikál a Suttyomba Zenekar
Jelmez: Mlinár Péter
Művészeti igazgató: Mlinár Pál
Művészeti vezető: ifj. Mlinár Pál

szünet

Forrás Táncegyüttes: LEVELEK
Levelek – jönnek-mennek, elvesznek, elégnek, előkerülnek.
Levelek: meghatározzák életünket, örömet szereznek, bánatot okoznak, sorsokat pecsételnek meg.
Levelek jó hírrel, szerelemmel, halállal – örökre megváltoztatva az életet…
Levelek, amelyek érkezését remegve várjuk vagy rettegve félünk tőlük…Ez a műsor az élet leveleiről szól.
Schaffer Erzsébet Pulitzer és Prima Primissima díjas újságíró ajánlása: „Levelek…Fölkavart, megríkatott, halk örömöket ébresztett. Szilaj, féktelen vágyat keltett, csöndes álmokat temetett, el… Levelek…. A sötét nézőtéren dobbantott a lábam, tenyeremmel szorítottam a térdem, ütöttem a taktust… Százhúszat vert a szívem… Levelek… Csurogtak a könnyeim. Néztem a táncos csizmákat, a repdeső szoknyákat, a tiszta arcokat, az édes fiatal életeket… Azon az estén boldog voltam…”



közreműködik: Szalonna és bandája
jelmez: Petri Kiss Borbála
díszlet: Szendvei Balázs és Paksi Balázs
dramaturg: Szigetvári József
koreográfusok: Kaszai Lili, Lukács László, Lukácsné Haránt Erzsébet, Sikentáncz Szilveszter, Szilágyi Zsolt, Zsille Dóra
a produkció művészeti munkatársa: Kaszai Lili
asszisztens: Nagy Péter Gábor
tánckarvezetők: Sikentáncz Szilveszter és Zsille Dóra
együttes és művészeti igazgató: Szigetvári József
rendező – koreográfus: Fundák Kristóf

Jegyvásárlás és bővebb információ: