Fonó, 2017. január 27.
A kereszténység humortalan vallás – állítják az értelmiségi elit bizonyos hangadói. A népi műveltség élő közegében végzett kutatásaink ennek az ellenkezőjét bizonyítják: színjátszó hagyományunkban a szent titkokat legtöbbször komikus formában is kibeszélik a játszók.
Előadássorozatunkban e fonák nyelvezet jórészt még ismeretlen kódjait szeretnénk megfejteni. Első alkalommal a téli ünnepkör nevezetes rítusai, a betlehemezés, a regölés és a farsangi alakoskodás jelképrendszere kerül terítékre.
A néptánc színpadi bemutatása látványosan keresi a helyét. Színház és néptánc nem találták még egymást elég harmonikusan, ez az érzésünk a mai néptáncfeldolgozásokat nézve, egy-két alkotó néhány jól sikerült alkotásától eltekintve. Próbálkozni lehet és kell is, de miért van az, hogy a népszínmű és a revü irányába próbálkozik a legtöbb alkotó?
A Parodia Sacra elnevezésű beszélgetés vitaindító kezdeményezés is akar lenni, amelynek elindítói a magyar népi színjátékok alapos elemzése mentén a néptánchoz szervesebben kapcsolódó esztétikát körvanalaznak.
A vetített képekkel szemléltetett hármas beszélgetés résztvevői: Tömöry Márta és Szász Zsolt, a Nemzetközi Betlehemes Találkozó főmunkatársai és Juhász Kristóf, a Magyar Idők kulturális rovatának publicistája.
Az esten balmazújvárosi hagyományőrzők a farsangi álesküvő szokását mutatják be. Rendezvényünkre mindenek előtt azokat várjuk, akik aktívan művelik a népművészet valamelyik ágát.
A beszélgetés után táncház a Berka és a Naszály zenekarral.
Bővebb információ:
Az esemény facebook oldala:
Parodia Sacra – A magyar népi színjátékok szimbolikája#2545