A Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenegyedik ülésszakát 2016-ban Addisz Abebában, Etiópia fővárosában rendezték november 28 és december 2 között. A népzenei örökség Kodály koncepció szerinti megőrzése című felterjesztést a 24- tagú nemzetközi bizottság 2016. december 1-jén megvitatta, és több állam támogató javaslata alapján felvette a szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezmény céljait legjobban tükröző programok, projektek nyilvántartásába.
A Kodály módszer olyan világszerte elismert és gyakorolt zenepedagógiai szisztéma, mely eszköze a népzenei hagyomány megőrzésének is. A szakmai értékelés külön kiemelte, hogy a módszer nemzetközi szinten is jó példája a népzenei örökség dokumentálásának és a formális és nem-formális oktatás révén történő megőrzésének.A felterjesztési dokumentáció összeállítását a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság végezte – mint az UNESCO egyezmény hazai végrehajtásának szakmai koordinátora – a kecskeméti Kodály Intézet szakértői közreműködésével. A döntés helyszíne Magyarország számára szimbolikus, hiszen Kodály Zoltánt a Nemzetközi Népzenei Szövetség elnökeként 1965-ben kérte fel I. Haile Selassie Etiópa császára, hogy segítsenek az etióp hagyományos zenei és táncörökség föltárásában.Ennekeredményeképpen magyar népzene és néptánckutatók által fél éves gyűjtés zajlott az ország területén, majd az MTA Zenetudományi Intézetében megőrződött az a páratlan népzenei dokumentáció, amelyet egy most zajló program keretében Magyarország digitalizálást és feldolgozást követően visszajuttat Etiópia számára.
A Kormányközi Bizottság döntése különösen fontos annak fényében, hogy 2017-ben emlékezünk meg Kodály Zoltán halálának ötvenedik évfordulójáról, amelyet az UNESCO is felvett a szervezet által is ünnepelt évfordulók közé.
A nemzetközi testület egyhetes ülésszakán az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján 13 országhoz kötődően eddig is szereplő solymászathoz, melynek a magyar solymászat is része volt már, ez alkalommal a kazah, az olasz és a portugál solymászat hagyománya is csatlakozott. A most született eredményekkel együtt Magyarország három örökség-elemmel (Mohácsi busójárás, Matyó hímzéskultúra, Solymászat) és két jó megőrzési gyakorlattal (Táncház módszer és Kodály koncepció) szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökséghez kapcsolódó listáin.
A reprezentatív listára az etióp ülésen egyebek mellett egy törökországi kerámiaművesség, az indiai jóga valamint a kubai rumbához kapcsolódó zene és tánc hagyománya is felkerült.
A Magyar UNESCO Bizottság honlapja: