A Fonó Szerda táncház keretein belül ezúttal az egyik legismertebb adatközlő énekes, az ördöngösfüzesi Hideg Anna lemezbemutató koncertjére kerül sor.
18.30 Fonó Szerda táncház – kalotaszegi táncoktatás
Tánctanárok: Fitos Dezső és Kocsis Enikő, a kezdőknél Hajdú Flóriàn és Tóth Melània
Éneket tanít: Básits Branka
21.00 Hideg Anna: Ördöngölő című lemezének bemutatója
Pontosan húsz évvel ezelőtt jelent meg Hideg Anna néni első lemeze Magyarországon. A lemezre Annus néni akkor ismert repertoárjának gyöngyszemei kerültek Pikó és bandájának zenei kíséretével. Sok év áldozatos munkájának eredménye, hogy a kivételes nótafa személyi monográfiája is kiadásra került Annus néni daloskönyve címmel, az Ördöngös Népzenetanoda gondozásában. Énekes és banda barátságának és közös munkájának újabb gyümölcse a nemrégiben megjelent szép kivitelű könyvbe ágyazott, dupla CD, az ÖRDÖNGÖLŐ amelyen ördöngösfüzesi magyar és román népzenei különlegességek hallhatók. A lemezen közreműködik: Hideg Anna, Havay Viktória (ének), Jékely Gáspár „Pikó” (hegedű) és a Horsa Banda.
Hideg (Lakatos) Anna 1936-ban született Ördöngösfüzesen. Református családban nevelkedett, szülei földműveléssel foglalkoztak. Tizenhét évesen kötött házasságot a helybéli Hideg Istvánnal, fiúgyermekük született. A magyarszováti Maneszes (Tóth) Máriához hasonlóan, már kisgyermekként nagy érdeklődéssel hallgatta nagyszülei, szülei, valamint a szomszédban élő idősebbek meséit, népdalait. Énekes pályafutását nagymértékben meghatározta a Kallós Zoltánnal való baráti kapcsolata, aki már fiatal korában felfigyelt tehetségére. Neki köszönhetően már a rendszerváltás előtt, de főleg 1989 után számos hazai és külföldi kutató látogatta meg és dokumentálhatta Anna néni tudását. Az adatközlő fontosnak tartja a Tímár Sándorral való megismerkedésének a momentumát is, akivel a rendszerváltás után az Astoria aluljárójában ismerkedett meg. Rövid időn belül, a már akkor híres koreográfus meghívására először mutatkozhatott be, mint népdalénekes a budapesti közönség előtt. Hideg Anna nem csak a saját közösségének a népzenéjét ismeri, hanem a településen élő román lakosság repertoárjának egy részét is. A hatvanas, hetvenes években folyamatosan fellépett a Románia Megéneklése nevű, évi rendszerességgel megrendezett fesztiválon, egyik alkalommal első díjat is nyert. A kibontakozó táncház-mozgalomnak köszönhetően, fokozatosan a vidék egyik legnépszerűbb, a sajtóban leggyakrabban szereplő előadója lett. Az utóbbi évtizedekben népzenészek, néptáncosok, szövegfolkloristák, szokáskutatók egyik legkedveltebb adatközlője. A kilencvenes évektől több falutalálkozó, népzenei és néptánc fesztivál meghívottja. A rendszerváltozást kísérő korszak, a megnyílt államhatárok újabb bemutatkozási és fellépési lehetőségeket biztosítottak Hideg Annának. Magyarországon először énekesként, néptáncosként, majd mesemondóként vált ismertté. (Forrás: muvelodes.net)
22.00-től A hagyományos szerdai táncház. Muzsikál a Zagyva Banda. Mulassatok velünk!
A „szerdai Fonótáncház”, mindenkori elnevezésétől függetlenül fogalommá nemesedett.
Ezt a hírnevet elsősorban azzal érdemelte ki, hogy a program egyik legfontosabb hitvallása a folyamatos kapcsolattartás a táncházasok és az adatközlők, népi hagyományőrzők között. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt tizennyolc évben a föllelhető énekes-táncos-zenészek közül mindenki megfordult a Fonóban a Rábaköztől Moldváig.
Bvebb információ: