A Szegedi Papucsért Alapítvány, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza közös pályázatot hirdetett a szegedi papucs készítésének újragondolására. A pályázatra minimum négy innovatív tervvariációt kell készíteni, amelyeken a szegedi papucs jellegzetes karakterjegyei megjelennek. A felhasznált anyagokra vagy a technológiára vonatkozóan nincs megkötés, a lényeg, hogy a mai kor elvárásainak megfelelő, hordható és esztétikus lábbeli szülessen. A pályázatra a tervek mellett egy darab vagy egy pár prototípust is el kell készíteni.
A paprika és a Pick szalámi mellett a török hódoltság korából eredő papucs igazi „szegedikum”, amely a 20. század első felében vált fogalommá. A hagyományos technológiával, azaz varrással készült, egylábas papucs készítését minden bizonnyal a törököktől tanulták a dél-alföldi mesterek. Széles körű elterjedését azt tette lehetővé, hogy az 1879-es nagy árvíz után kikövezték Szeged város utcáit. A könnyű és csinos lábbeli a vékonyabb pénztárcájú városi nők, valamint a környékbeli falvak parasztasszonyai körében vált divatossá, akiknek a csizma nehézkesnek, fölöslegesnek, a korábban viselt bocskor pedig szegényesnek tűnt. Az utcai viselésre is alkalmas papucs eben az időben sokak számára a polgári félcipőt helyettesítette. A 20. század első felében kiteljesedő magyaros ruhamozgalom hatására az otthoni öltözék kellékeként a papucs egyre népszerűbbé vált úri, polgári körökben is. Remekbe készült papucsaikkal a szegedi papucsosmesterek nem csak számos helyi és országos ipari kiállításon arattak sikert, de eljutottak a párizsi, brüsszeli világkiállításokra is, az 1930-ban indult Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége már nagy számban kereste és vitte az ország minden tájára a híressé vált hímzett papucsot. A szegedi papucs viselésének és készítésének élő hagyománya 2018-ban került fel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Szegedi Papucsért Alapítvány 2019-ben írt ki először pályázatot a szegedi papucs újragondolására 40 év alatti formatervező művészeknek és hagyományőrző kézműveseknek. A két évvel ezelőtti pályázatra összesen 33 pályamű érkezett, a hagyományos kategória első helyét a 15 éves Kovács-Csizmadia Márton újragondolt teljes egészében bőrből készült szegedi papucsa nyerte, háromdimenziós bőr virágdíszítésekkel.
Fotó: Kaszta Dénes / NESZA formatervezők kategóriájába a legkülönfélébb színes és látványos megoldások érkeztek be, a zsűri Bognár Angéla, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatójának pályamunkáját ítélte a legjobbnak, a fiatal tervező az eredeti papucsokból inspirálódva rögzíthető, levehető pomponokkal egy személyre szabható papucsot tervezett.
A most mindenki számára nyitott pályázatra május 25-ig várják a terveket, az első három helyezett pénzjutalomban részesül, az első díj 200 ezer forint. A díjátadásra a tervek szerint a Szegedi Papucs Napján június 26-án kerül sor a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában, ahol a díjat nyert, valamint a zsűri által kiválasztott alkotásokat ki is állítják.
A pályaművek beadási határideje: 2021. május 25., bővebb információ: