Martin György-díjasok

Szakmai pályafutását néptáncosként és népművelőként kezdte. Népművelés-pedagógia szakos tanári diplomáját az Egri Tanárképző Főiskolán szerezte. 1974-1994 között Budapesten, a Jókai Művelődési Központ népművelője és igazgatója, valamint a Bihari János Táncegyüttes vezetője volt. Nagysikerű turnék egész sorát szervezte: Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Anglia, Görögország, Bulgária, Svédország, Algéria, Kína, Thaiföld, Kanada színpadain, folklórfesztiváljain. A Kertészeti Egyetem Táncegyüttesének táncosaként, az 1976-os Ki-Mit-Tud döntőse és második helyezettje volt.

Népművelői pályafutása alatt olyan fontos kulturális bázisok létrehozásán dolgozott, mint a máig is egyetlen, és sajnos folytatás nélkül megszűnt Cigány Értelmiségi Klub, vagy az európai hírű Makám zenei klub. Ilyen szép feladata volt a Fecske András esztéta munkatársa által megálmodott Hollósy Galéria működtetése, amely rendszeresen adott otthont erdélyi képzőművészek; linómetszők, grafikusok másutt nem szívesen fogadott anyagainak, progresszív irodalmi és zenei előadásokkal kisérve.

A folklór iránti elkötelezettsége folytán alapítója és elnökségi tagja volt a Táncházi Kamarának, amely máig működik Táncház Egyesületként. Olyan kiválóságok társaságában, mint Kelemen László, Kiss Ferenc, Berán István és Halmos Béla. Ebben a minőségében az elsőtől a tizennyolcadikig folyamatosan munkatársa volt a Budapesti Táncház Találkozóknak, amelyet az UNESCO a világ szellemi örökségeként jegyez. Szakmai munkája elismeréseként a nyolcvanas évek közepén megkapta a népművelőknek akkor járó legmagasabb elismerést, a „Szocialista Kultúráért” kitüntető címet.
Sikeres, de kevésbé ismert szakmai kalandja volt a 1988-as Soul-i Olimpián megrendezett nemzetközi sporttáncverseny aranyérmeinek elnyerése. A sporttánc azon az olimpián úgynevezett bemutató sportágként szerepelt és a vezetésével kiutazó országos bajnokpárokkal mindhárom kategóriában győzelmet arattak. Ezen évek alatt, népművelői tevékenysége mellett, hat évadon át táncos szereplőként játszott a Marton László-Novák Ferenc-Szörényi Levente „Kőműves Kelemen” című darabjában, mint György kőműves. Novák Ferenc művészeti munkatársa lehetett a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott „Boszorkányok és Varázslatok” című monstre néptánc produkciójának.

A rendszerváltás idején művelődési intézményének fenntartója megszűnt. Az egyébként sem számottevő méretű kis szakszervezet, a HVDSZ elemeire hullott szét. A megszűnés reális lehetőségnek tetszett, mivel a fenntartók még az utolsó csizmát is értékesíteni kívánták. De szerencsére egy, az akkor frissen megjelent miniszteri rendelet a működő tartós művelődési közösségek védelmében lehetővé tette, hogy az ilyenformán gazdátlanul maradt társulatok önálló kulturális egyesületet hozzanak létre és megőrizzék az évek során felhalmozódott vagyonkájukat; ruházatok, hangszerek… Felismerve a történelmi pillanatot, az összes amatőr táncegyüttes és intézmény között először jegyeztette be a „Bihari Kulturális Egyesületet”, amelynek – mint egyik megalapítója – első elnöke is lett. Példaképe, tanító mestere, atyai jó barátja Novák Ferenc, akinek művészeti tevékenysége mellett végzett közösségépítő, és nevelő tevékenysége, egész pályája során követendő példa volt számára. A Bihari János Kulturális Egyesület, máig is a világhírű együttes és művészeti iskola működésének alapformája. Tevékeny részese lehetett az együttes mellett létrejött alapfokú művészeti iskola létrehozásának is.

A tizenötmilliós magyar nép szellemi együvé tartozásának elkötelezett híveként a Határainkon Túl Élő Magyarságért Alapítvány magasztos céljait 1989’ karácsonyának különös, akkor „forradalminak” vélt, felemelő atmoszférájában, Erdély kiemelkedő személyiségeivel fogalmazta meg Kolozsvárott: Kányádi Sándorral, Sütő Andrással, Tőkés Lászlóval. Majd Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság, Burgenland jeles magyarjaival. Budapesten: Andrásfalvy Bertalannal, Antal Józseffel, Csoóri Sándorral, Makovecz Imrével, Nemeskürty Istvánnal. Az elmúlt három évtizedben közel félmillió kötet magyar nyelvű művet juttattak honfitársaink kezébe – díjtalanul. A lap-, és könyvkiadáson túl, színházi előadások, kiállítások, irodalmi estek, televíziós műsorok jelezik útjukat, melyen tovább járva a magyar műveltség követei kívánnak lenni a világ magyarsága körében. A Kárpát-medence közepén, a szekszárdi hegy meghitt természeti környezete ad otthont alkotóházuknak. A Makovecz Imre által tervezett, félezer négyzetméteres, kőből, fából, nádtetővel épült hajlék emberléptékű terei, közel tízezer diáknak, közéleti személyiségnek, alkotóművésznek adtak otthont, akik a hazai és a határon túli magyar művelődés közösségei képviseletében voltak vendégeik. Harmadik évtizede alkotó együttgondolkodó kurátora az alapítványnak. Andrásfalvy Bertalannal 1992-óta alapító tagja, a Duna Televízió néprajzi dokumentumfilmeket készítő Dunatáj Stúdiójának. Stúdiójuk közel száz dokumentumfilmben szólt a világban szétszóratott magyarsághoz. A Trianon utáni magyar művelődéstörténet legjelentősebb alkotása a Duna Televízió, a magyar nyelvű világtelevízió, a magyar nemzet televíziója. Tizenötmillió magyar szellemi együvé tartozásának égi köldökzsinórja. A „Világ legjobb kulturális televíziójának” képernyője, fáklyaként világítja be milliók otthonát, a világban szétszóratott magyar otthonokat. E képernyő fénye messze világít, minden magyar otthonába üzeni; vigyázzunk egymásra, tegnapjainkra, múló történelmünk hétköznapjaira, hogy megmaradhassunk a jövendőnek – az Úrnak harmadik évezredéhez érkezvén...

Gyermekkora óta lovagol. Már, mint tapasztalt lovas, és a magyar folklór kitűnő ismerője, 1995-ben a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagja lett. Három cikluson át titkára, majd ügyvezető elnöke, végül 2010-óta elnöke a szövetségnek, hagyományőrző huszár ezredesi rendfokozatban. Az 1849-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmával megrendezett nemzetközi katonai hagyományőrző nagyrendezvény főrendezője, és egyben a nemzetközi katonazenekari fesztivál és ünnepi parádé társrendezője volt. Az elmúlt negyedszázadban, kulturális, művészeti és katonai hagyományőrző nagy rendezvények sokaságát rendezte. A legemlékezetesebbek: 1998-bann az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának hatalmas nemzetközi katonai hagyományőrző és kulturális seregszemléje. 1999-ben, a Budapesti Öttusa Világbajnokság Margit-szigeti megnyitó és záró ünnepségeit rendezte, Pintér Tamás „Oroszlán”-nal közösen. 2001-ben, a Napóleon című filmben a hagyományőrző lovasok szakmai munkáját irányította, Unger Béla horse-master mellett, majd a következő esztendőben a Hídember című film lovas munkáit szervezte. Ez volt lovas hagyományőrző szakmai élete legnagyobb kihívása; négyszázhúsz huszár hagyományőrző lovas filmbéli munkájának megrendezésével. Rendhagyónak számított a 2001-ben, az Ezer Év Magyar Katonája című nagyszabású parádé, és első hagyományőrző díszszemle a Hősök terén, amelyet az óta több is követett. Évről-évre rendezője, a március 15-ei nemzeti ünnep huszár és katonai hagyományőrző programjainak Budapesten. Valamint további nagyrendezvények főrendezője, mint például a Pákozdi Csata, és a Nyíregyházi Huszártalálkozók hagyományőrző bemutatóinak.

A Nemzeti Vágta országos nagyrendezvény főkapitánya a kezdettől, s mint ilyen az óta is hozzájárul az esemény sikeréhez. 2017-ben közel kétszáz hagyományőrző huszár, és háromszázötven gyalogos hagyományőrző részvételével rendezett három napos jubileumi nagyrendezvényt a Városligetben. Hagyományőrző bajtárasainak ez a gála felvonulása és lovas bemutatója volt a Nemzeti Vágta történetének legnagyobb látványossága. A magyar katonai hagyományokat bemutató – ehhez fogható színes tablót – sem a helyszínen tartózkodók, sem a televíziónézők milliói sem láthattak még soha.

A Belügyminisztérium Lovas Szemlebizottságának tagjaként, 2000-től 2001-ig, a belügyminiszter felkérésére, dr. Janza Frigyes rendőr tábornok vezetésével, részt vett a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegységének létrehozásában. A díszegység díszelgő tagjaként, a végrehajtó állományban is szolgált 2005-ig, mint hagyományőrző huszár. Teljes felelősséggel felruházva, az ő feladata volt, hogy a megszülető lovas díszegység ruházatát, fegyverzetét, ló felszereléseit a legrövidebb időn belül, magas színvonalon elkészíttesse. Alapítója tagja a Vitézi Ének Alapítványnak, melyet a Honvéd Együttes művészeti értékeinek, a honvéd kultúra megőrzése és továbbvitele érdekében hoztak létre. A magyar honvédséggel és a Honvéd Együttessel a szakmai kapcsolata több mint három évtizedes. A Honvéd Együttes, 2007. szeptember 19-én, örökös tagjává fogadta.

A Kaláris Hagyományőrző Egyesület elnöke. E közösséget a kézműves és népművész barátaival hozta létre, a népi kismesterségek újjáélesztésének és továbbéltetésének érdekében piacteremtésre és a magyar kultúra értékeinek, a népi hagyományok megőrzésének és terjesztésének támogatására. Közel tíz éven át szervezte a kézműves eseményeket, koncerteket, ünnepi eseményeket a Várgondnokság megbízásából, az ott pályázat útján elnyert lehetőségekkel élve. Egyesületük folyamatosan biztosította számtalan készítő kézműves család részére a munkalehetőséget, az idegenforgalom kiszolgálásával. Korábban a Duna korzón évekig fellépési lehetőséget biztosított a magyar népzenész társadalom apraja-nagyjának. Ezzel támogatva boldogulásukat, többek között Pallagi Pál, Fekete Antal népzenészek gyűjtőmunkáját. Továbbá adatközlő barátunk Bóné Sándor vajdaszentiványi népzenész munkásságát. A közelmúltig ez az egyesület adott helyet és keretet a Mogyoródi Sándor Huszár és Történelmi Lovas Hagyományőrzők munkájának is, amely amint kiváló szintre fejlődött segítségével, önálló egyesületként sikeresen működik tovább.

Meghívott szakértőként részt vett a 2004-ben indított Nemzeti Lovas program előkészítésében. 2009-ben a Várgondnokság részére elkészítette a Csikós Udvar rekonstrukciójának befejezéséhez ajánlott, Budavári Lovas Bemutatótér megnevezésű elgondolást, annak látványterveit, valamint a szükséges szakmai alapvetést. 2010. május 6-án meghívott előadója volt a Magyar Testőrség 250 Éve című emlékkonferenciának a Nemzeti Múzeumban: Testőrség, Műveltség, Hagyomány címmel. Az új Nemzeti Lovas Program előkészítése során az egyik előadója volt a 2010. október 20-án rendezett Parlamenti konferenciának. 2012-ben elkészítette a katonai hagyományőrzés szakmai anyagát a Kincsem Lovas Stratégia és Program hagyományőrző fejezetéhez. 2013-15 között megtisztelő feladata volt létre hozni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lovas szakosztályát és ezzel egyidejűleg a hagyományőrző tevékenység beindításával és teljes korhű felszerelésével segíteni a Ludovika Honvéd Huszár Dísz szakaszának létrehozását. 2015-2017 között három alkalommal vett részt a Pekingi Magyar Intézet meghívására a nemzeti ünnepünk alkalmával megrendezett előadás sorozaton Pekingben és Ningbo-ban kollégájával és bajtársával, Pénzes Gáborral és egy-egy táncospárral. Ennek során a magyar lovas hagyományok, a huszárság története, a magyar katonai hagyományok, és a tánc és zenefolklórunk szerves kapcsolatáról tartottak előadásokat. 2018-ban a Nagy Háború befejezésének centenáriumán mutatták be 12 Pokol címmel, a Zrínyi Katonai Filmstúdió által készített dokumentum-játékfilmet, amelynek egyik főszerepét bízták rá. A közelmúltban két éven át szervezte a Huszárok Budavári Díszjárőrét. Ez évtől Tiszadobon, az Andrássy Kulturális Egyesület egyik alapítójaként igyekszik hasznosítani tapasztalatait a közösség javára.

Diákkora óta legszűkebb környezete, iskolai és munkahelyi kisközösségek, valamint nagyobb kulturális közösségek boldogulásáért fáradozik. Társadalmi meggyőződése a humanizmus és a hagyományos polgári demokratikus értékekbe vetett hit. Feladata és hivatása is egyben a nemzeti értékeink, kulturális hagyományaink megőrzése és ápolása. Életre szóló feladatának tekinti a magyar kultúra szolgálatát, a magyar katonai hagyományok, de legfőképpen a magyar huszár hagyományok, s a hozzá szervesen kapcsolódó népművészet, népzene és táncfolklór, valamint a kis mesterségek életben tartását, a hagyományőrzés minőségi fejlesztését a Kárpát-medencében.

Honvédelemért Kitüntető Cím II. osztálya, Honvédelmi Miniszter, 2001.
Honvédelemért Kitüntető Cím II. osztálya, Honvédelmi Miniszter, 2005.
Hadik Szabja, Honvédelmi Miniszter kitüntető elismerése hagyományőrző
munkájáért, 2008. szeptember 29.
Magyar Érdemrend Bronz Fokozata, a Köztársasági Elnöktől, a Kaláris Hagyományőrző Egyesület elnökeként végzett hagyományőrző munkájáért, 2013. március 15.
Honvédelemért Kitüntető Cím I. osztálya, a Honvédelmi Minisztertől, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség 25. éves évfordulójára 2017.
Kerepes Város Díszpolgára, 2017.
Pestmegyéért Emlékérem, 2018.