Már az 1990-es évek végén megfogalmazódott az igény mind szakmai, mind laikus körökben, hogy a Skanzennek be kell mutatnia a határainkon túli magyarság népi építészetét és életmódját. Az elmúlt tizenöt év során a múzeum három OTKA- és több NKA- kutatási program keretein belül, továbbá az MNB Értéktár Program segítségével intenzív kutató- és terepmunkát, gyűjtést folytatott, és több száz millió forint értékben mentett át pusztuló épületeket, műtárgyakat. Jelenleg kész épületjegyzék és telepítési terv várja, hogy elindulhassanak az építési munkálatok.
A fejlesztés eredményeként Magyarországon az első olyan komplex állandó kiállítás fog megépülni, amely Erdély és a Partium épített, tárgyi és szellemi örökségét mintegy egy évszázadon átívelő időszakban mutatja be, a magyarországi múzeumok közül a legnagyobb összefüggő tárgyi, szöveges, fénykép- és filmadatbázis összegyűjtésével. Az Erdély-problematika, a Trianon-trauma, a kisebbségi lét okozta kihívásokra adott válaszok adekvát feldolgozása és bemutatása várhatóan komoly impulzust ad a magyar néprajz, a történetírás és a kulturális antropológiai kutatások számára.
A projekt életre hívásában a tudományos szempontokon és az egyre növekvő társadalmi igényen túl a legfontosabb tényező az értékmentésre irányuló törekvés volt. Románia magyar lakosságának életkörülményei rohamos javulásnak indultak, ennek eredményeképpen fokozott ütemben dobják ki, bontják le a régit, modernre, kényelmesebbre cserélve, így rövid idő alatt is pótolhatatlan tárgyi örökségállomány semmisül meg. Mivel az erdélyi magyar múzeumügy és műemlékügy nem rendelkezik sem megfelelő forrással, sem megfelelő kultúrpolitikai támogatással egy horizontális, a teljes területet lefedő örökségvédelmi koncepció megvalósításához, a pusztulásra ítélt épületek és tárgyi anyag megmentésének kézenfekvő módja összegyűjtésük az új múzeumi tájegységben, Szentendrén.
Az Erdély tájegység a 103 ezer négyzetkilométeres terület 16 legjellegzetesebb földrajzi egységét a Szilágyságtól a Kalotaszegen, a Gyimesen keresztül, Háromszéktől Moldváig 21 portába sűrítve, áttelepített vagy hiteles másolatként felépülő épületekkel fogja bemutatni. Az épületegyüttesben szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena, tükrözve a terület építészeti, társadalmi, kulturális, életmódbeli sokszínűségét.
Fontos szerepet fog játszani az új múzeumi tájegység a kisebbségi létben élő magyarok iránti empátia, valamint az itthoni kisebbségek iránti tolerancia erősítésében, úgy, hogy ugyanakkor nemzettudatra, a nemzeti hagyományok megőrzésére fog tanítani.
A kormány 2017-ben 1,9 milliárd forintot szán a projektre, így hamarosan elindulhat a szükséges területek felvásárlása, a kiszolgáló infrastruktúra létrehozása, az első épületek alapozása, és közben folytatódhat a tárgyak és épületek kutatása, megvásárlása, hazaszállítása, restaurálása.
(Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Sajtóközlemény)